drogambulancia@egeszsegdokk.hu | 06 30 983 7470
Egészségdokk Alapítvány | A függőség keresztjét életed végéig cipeled
2716
post-template-default,single,single-post,postid-2716,single-format-standard,unknown,wp-accessibility-helper,accessibility-contrast_mode_on,wah_fstype_zoom,accessibility-underline-setup,accessibility-location-right,ajax_leftright,page_not_loaded,boxed

A függőség keresztjét életed végéig cipeled

 

A függőség keresztjét életed végéig cipeled

Írta: egeszsegdokk Kategória: Rólunk írták 18 dec 2016

FEOL.hu – Hogyan jut el odáig az ember, hogy a heroin az egyetlen barátja, és mi veszi rá, hogy visszataláljon a való életbe? – A Felépülünk című dokumentumfilmben elhangzó, brutálisan őszinte interjúk választ adnak többek között ezekre a kérdésekre is.

Ferecz Attila harminchárom éves, friss házas, egy reklámirodánál dolgozik. Gönczi Gábor két gyermek édesapja, házasember, az Egészségdokk Drogambulancia vezetője. Kiss-Lukasik Tímea a negyvenhármat töltötte és jelenleg a Megálló Csoport munkatársa – olyanok ők, akár mindenki más: családjuk van, szeretteik, munkájuk. Viszont az út, amin idáig eljutottak, rögösebb a legtöbbünkénél. A huszonéves Wenhardt Gáborral és a harmincas Józsa Péterrel együtt ők valamennyien megjárták a poklok poklát. Drogfüggők voltak.

Illetve – ahogy azt Novák Kristóf, a Felépülünk című dokumentumfilm rendezője, megálmodója is elmondja – a mai napig azok. Mert ebből nem lehet kigyógyulni, a legtöbb, amit a függő tehet, hogy nem használ több drogot.

– A Felépülünk film célja többrétű. Egyrészt szerettem volna a ma is aktív droghasználóknak megüzenni, hogy nincs olyan helyzet, amiből ne lehetne felállni. Másrészt az interjúk nem titkolt szándéka, hogy árnyalják a függőkről kialakult képet. A köztudatban nagyon végletesek a drogozásról kialakult nézetek. Mondhatjuk, megbélyegzi a társadalom a szerhasználókat. Abban is reménykedem, hogy a filmet prevenciós célokra is lehet majd használni, az igazság ugyanis – véleményem szerint – a legtöbb, amit megmutathatunk egy tinédzsernek – magyarázza Kristóf, aki maga is meglepődött a film készítése közben, milyen őszintén mesélnek interjúalanyai a múltról és osztják meg vele felépülésük történetét. Csúsztatások, szépítés nélkül.

Tímea – ez a felvilágosult, érett nő – arról vall, hogy szexszel manipulálta a férfiakat, hogy anyaghoz jusson.
Gönczi Gábor sikkasztott, lopott, rabolt, ha azt kellett tenni. Más a barátja lakásába próbált betörni, kábítószer hatása alatt, egy képzelgés miatt. Okoztak balesetet, nem kívánt terhességet, halmoztak fel tartozásokat. Volt, akit fegyverrel fenyegettek, más egy lépcsőházban töltötte az éjszakát, a lábtörlőkből csinált magának fekhelyet, miközben tudta, az egyetlen társ, aki megmaradt az életében, az a heroin.

A kiváltó okok egészen különbözőek: van, akinek a szülei alkoholisták voltak, mást a szeretetéhség taszított a mélybe, de olyan is akad a társaságban, akinek mindent szabad volt. És persze az okok között ott a kíváncsiság is. A legtöbben hagyományos drogkarriert futottak be: fokozatosan jutottak el a könnyebb szerektől a kemény tudatmódosítókig.

– Az egyik kezemben egy tálca felest vittem, a másik markomban pirulák voltak. Egy ilyen este után egyenesen anyámhoz vittek a detoxikálóból. Hónapok óta az volt az első pár óra, amikor nem volt bennem semmi. Sírva könyörögtem, hogy segítsen – vall Wenhardt Gábor a filmben az egyik „ébredéséről”.

Az első „tiszta” hetek mindenkit megviseltek. Volt, aki nem tudott aludni, epilepsziás rohamok gyötörték. Az elvonási tünetek – mint mondják – mindig embert próbálóak.

– A gyógyuló függők mindennap szembenéznek a múltjukkal. Van, akinek az egész élete e körül forog, azok, akik már 10-20 éve tiszták, csak pár percet vagy órát töltenek a huszonnégyből azzal, hogy visszagondolnak. Folyamatosan épülnek.

De hogyan? Erről is mesélnek. Elbeszéléseikből kiderül, a visszaesés kockázata még hónapokkal az elvonó után is magas.

– Információt átadni gyorsan is lehet. Értéket közvetíteni, önismeretre tanítani az embert – ahhoz kell minimum egy év – magyarázza Gönczi Gábor, aki ma szakemberként foglalkozik sorstársaival.

A visszaesés esélye persze még ez után sem alacsony: egy teljesen más környezetbe kell visszamenni, hogy az ember új lappal indulhasson, ne emlékeztesse minden a szerre.

Vannak, akik a hitből is erőt merítenek. Sőt, a terápia alatt, amikor senkinek érezték magukat, végül az a gondolat segített kitartani, hogy van, aki megbocsásson, Isten.

– A film múlt héten debütált, és azóta rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Az egyetlen, amire a nézők furcsán reagáltak, az a hit kérdése volt. Pedig ezt nem lehet kihagyni a történetből. Van, amelyiküknek még mindig ez adja az erőt, része folyamatos gyógyulásuknak – vélekedik Kristóf, aki reménykedik, hogy a film eljut mindazokhoz, akiknek segíthet. Akár a felépülésben, akár abban, hogy felelős döntést hozzanak, amikor először kínálják őket kábítószerrel.

Írta: Sebestyén Lilla

Forrás: FEOL.hu

Címke: ,



Betűméret
Kontraszt